gyerekkori emlekek 3

boldog nagycsoportos voltam. imadtam az ovonenit, doamna vasilescut. mas ovoneni nevere nem is emlekszem, de az o arca elenken el az emlekeimben. egy idosebb, vegtelenul kedves ovoneni. aztan valamiert, valahogy, valaki kisutotte, hogy en nem is a nagycsoportba tartozom, hanem a kozepsobe, es atkoltoztettek. idegen volt a szoba, idegenek voltak az ovonenik, a gyerekek. nagyon banatos voltam. azt hiszem, sokat sirhattam, mert napokon belul visszakerultem a nagycsoportba :)

gyerekkori emlekek 2

ovodaban egyik alkalommal kis koroket kellett rajzolni novekvo sorrendben. elso oszlopba egy kort, masodik oszlopba ket kort, harmadik oszlopba harmat es igy tovabb. szepen meg is rajzoltam a koreimet, nem volt veluk semmi gond. szerintem. az ovoneni viszont ranezett, es azt mondta, nem jol csinaltam. szerinte en csokkeno sorrendben csinaltam. felnott fejjel azt mondom erre, nezopont kerdese. hiszen egy ovodas gyerek nem feltetlenul tudja, hogy balrol jobbra gondolkodnak a felnottek. egy zsido vagy arab ovoneni meg meg is dicsert volna...

a tojástól az ökörig

egy roman kozmondas szerint: aki ma egy tojast lop, holnap egy okrot fog (cine fura azi un ou, maine fura un bou).

nagyanyjaval lako gyerekkori jatszotarsam ellopta a baratnomtol kapott elefant formaju narancssarga ceruzam. lattam a szobajaban. tagadta, hogy ellopta volna tolem, azt allitotta az az ove.

evekkel kesobb o lett a tombhaz hazmestere. meg mindig a nagyanyjaval lakott. el is lopta a kozkoltseg penzt. a hatosagok pedig kilakoltattak a nagymamat es eladtak a lakasat, hogy fedezzek az ellopott osszeg egy reszet.

evszakok

egesz telen vartam a telet, es most, hogy itt van hivatalosan a tavasz, bekoszontott a tel. a csillogo napsutesnek koszonhetoen pedig tisztara nyar erzesem van!

korhoz valo hozzaallas

Angliai onkenteskedesem eveben talalkoztam egy idos hazasparral. A no 92 eves volt, a ferfi 90. Ilyen szamok hallatan azt hittem, eddig mar a gyemant lakodalmat is megunnepeltek mar. De azt mar valoszinuleg nem ertek meg. Sot, meg az aranyat sem. Talan az ezustot sem. Negy eve voltak hazasok... Azaz a no 88 eves volt, amikor ferjhez ment.

- Hogy ismerkedtek meg? - kerdeztem.
- Egy tanckurzuson. Nemsokkal utana pedig mentem nyaralni Spanyolorszagba, es megkerdeztem, nincs-e kedve csatlakozni. Es csatlakozott.

Igy kezdodott a kapcsolatuk nyolcvanakarhany evesen... El voltam ragadtatva ettol a tortenettol, inspiralt. Ime, 88 evesen nem a halalat varja, hanem uj eletet kezd.

Evekkel kesobb Erdelyben egy kb. 60 eves asszonnyal beszelgettem.

- 88 evesen ment ferjhez, meseltem lelkesen.
- Na, az is jo hulye volt!

Apamat is hulyenek nezik/neztek sokan, hogy szinte 60 evesen minek all neki hazat epiteni. Szerintem pont ez tartja fiatalon. Van egy celja, tud erte lelkesedni, es ha felepul a haz, ott elheti le elete hatralevo reszet. Hal'Istennek nagyon jo formaban van, siman elerheti a 90 evet. Az meg 30 ev. Hat persze, hogy megeri neki! De meg csak ha egy evet is elne, azt az egyet boldogan fogja. Es ez a lenyeg.

Buszken jelentem, apam 60 evesen nem csak hazat epit, de eldontotte, megtanul vezetni is :)

wc etikett - ujabb kulturalis (?) kulonbsegek

Neha nehez eldonteni, hogy mi a kulturalis es mi a szemelyiseg kulonbseg. Thaj kolleganom panaszolta a multkor:

"Utalom, amikor bemegyek a vecere valaki utan, aki epp vegzett, es az a valaki, kezmosas utan lekapcsolja a villanyt - megszokasbol. Utana tapogatozhatok a sotetsegben..."

Norveg kolleganommel meg csak csodalkoztunk: "Miert nem kiabalsz utana? En biztosan kiabalnek - he, villany!"

Thaj kolleganom meg csak razta a fejet, o soha nem kiabalna...


Nemreg pedig a piros cucc a wc ajton, ami jelzi, hogy foglalt, leesett/eltunt... Nem tudom. Nincsen. Az a lenyeg, hogy most ha az ember belep, nem tudja eldonteni, van-e valaki a vecen vagy sem. Vagy lehajolsz, es belesel az ajto alatti resen, hogy latsz-e labakat, vagy, gondoltam en, bekopogok. Kopogok. Semmi valasz. Akkor biztos szabad. Benyitnek. Zarva... Kimentem. Fel perc mulva megjelenik az irani kolleganom. "Bocs, hogy rangattam az ajtot. Kopogtam, nem valaszoltal." Mint kiderult a kopogast sietteteskent ertelmezte...